PixelCon 3. Idén már a harmadik PixelCon nevű eseményt szervezte az Insert Coin egyesület, rövid egymásutánban. Ezúttal a Dürer Kert falain belül élvezhette az ember a félhomályban villogó kijelzőkre kötött konzolokat és társaikat.

PC most sem volt sok, sajnos. Erre számítottunk, nem ért meglepetésként senkit. Persze tudjuk, PC-hez több hozzáértés kell és nem elég csak kirakni három sárga kazettát, plusz a kedves látogató több kárt tud tenni benne. Előreszaladtam viszont kicsit, így tekerjünk vissza az elejére.

Szokatlanul sok, a geek közönséget megcélzó esemény volt szervezve az idei pünkösd előtt közvetlenül.
Debrecenben PlayIT rendezvény, Fülén bacsis retro HW kiállítása, Sülysápon qbparty, Budapesten pedig a PixelCon.

Mikor szembe jött velem a PixelCon meghívója, még nem voltam meggyőződve benne, el akarok menni a rendezvényre. Későbbiekben meghirdettek kettő versenyt amire be akartam nevezni, így eldőlt, mennünk kell a rendezvényre. 14:00-tól volt eredetileg kiírva az esemény, körülbelül 15 perccel a kiírt kezdés előtt már ott voltunk. Valószínűleg ennek tudható be a kitáblázás teljes hiánya az érkezésünk idejében. Némi bizonytalanságom a helyszínen lehetőséget adott pár ember számára, gyorsan megpróbáljon nekem portékát felajánlani, mert a Dürer kert a PixelConnal egy időben teret adott valamilyen kerékpár használt alkatrész börzének is. Pár perc után kiderült merre van pontosan a kiállítás terme. Már a hivatalos nyitás előtt is voltak páran, nekem már csak a 35. sorszámú karszalagot sikerült megkaparintani.

Még csak pár konzolon játszottak a népek érkezésem idején. Parlagon állt az Amiga, rajta az épp futó Pinball Dreams játékkal. Két vektorgrafikus gép is jelen volt most, egyik se keltette fel a nép érdeklődését eleinte (majd később se annyira, ahogy néztem). Meglepetésemre a Commodore 64 is alap postscreen-el várt érintetlenül sokáig. Viszont a három darab arcade dobozba pakolt gépnél mindig állt valaki már ekkor is. Igazi látnivaló hiányában átballagtunk a szomszéd terembe, ahol is inkább az eladók képviseltették magukat a nagyobb helyigényt követelő megjelenítőkre kötött gépeken kívül.

Nem szándékozunk leírni az eladók teljes listáját, mivel nem célunk mások reklámozása. Nem lehet említés nélkül elmenni a Pixel-Art gyöngydíszek standja mellett, üde színfolt volt a sok kiállító közt. Szinte mindig sorok álltak, így fotózni sem volt egyszerű, kivárásra kellett játszani. Igényes, kézműves munkáról volt szó, és úgy láttam sokan is vásároltak náluk. Szintén meg szeretnénk még említeni ImpTimi standját, aki hasonló motívumokat készített gyöngy helyett hímzéssel. Ő kevesebb portékával készült, viszont mind a két standnál lehetett gyakorolni is a művészetek eme formáját. Utolsó stand amit külön kiemelnénk fotóval is, a BitShop standja. Náluk régi laptopbillentyűkből barkácsolt fülbevalók és gyűrűk voltak megtalálhatóak, egy háttérként szolgáló floppy formáció előtt. Megtalálható volt még a Geekstore standja, illetve játék és könyvárusok is. A már említett nagyobb helyigényű platformok is itt kaptak helyet, úgy mint asztali tankszimulátor kezelőfelület, Just Dance és igény szerinti zöld hátteres fotózás. A Street Fighter competition is itt került megrendezésre, de erre majd később visszatérünk.

A szomszéd teremben tett kis kitérő után visszatérve a főterembe, már valamelyest jobban felpörögtek a dolgok. Egyre több család jelent meg kisebb gyerekekkel, akik talán most először láttak ilyen gépeket, ezeket a játékokat. Külön megemlíteném az egyik kislányt, úgy kellett kirobbantani az Amiga 500 elől. Fél órán át keresztül püfölte a flipperjátékot :)

Idővel elérkezett az a pillanat, többen próbáltak volna játszani, mint amennyi eszköz volt. Ezt a pillanatot siettette a tápellátás hiánya, több sor gép áram nélkül maradt hosszabbító hiányában. Eme helyzeten nem segített az sem, ahol volt táp ott előfordult hogy leülni nem lehetett; 8 gépre jutott 5 szék. Már csak azért is megérte játszani valamilyen játékkal, az ember le tudjon ülni :)

Kiírás szerint volt lehetőség arra, az ember hozhat magával bármit, mert a szervezők biztosítanak TV-t és áramot. Tervben volt, egy régi Pentium II számítógépet elhozunk tele minden jóval, és rákötjük egy pehelysúlyú monitorra. Így mi is beszálltunk volna a mókába, és amíg mi fotózunk volna, addig le tudtak volna ülni az emberek egy Re-Volt idejére, Worms-özni egyet sokad magukkal vagy FIFA World Cup 98-ban lerendezni a személyes ellentéteket például. Mivel nem sikerült leegyeztetni érdemben a részleteket a szervezőkkel, így a gép végül a helyén maradt. Aki élt a felkínált lehetőséggel, azok hoztak mondjuk laptopot vagy éppenséggel egy SGI Indigo gépet.

Visszamenvén az eladói és koncertterembe, már játszottak a tankszimulátoron és elkezdték az előkészületét a Street Fighter componak. Az RGB a színpadon próbálgatta már a technika vizuális részét. Szép lassan a tömeg elkezdte ezt a termet is betelíteni, ám az igazán nagy népsűrűség a késő esti programon kívül a cosplay verseny idejére volt várható.

Sokan beöltöztek ilyen-olyan módon, ám kevesen vettek részt magán a versenyen. A résztvevők közt jelen volt egy Sorceress a Diablo II-ből, Leatherface és Sonyja Blade reprezentálta a Mortal Kombat világát, Jill Valentine pedig a Resident Evil harmadik részéből tett látogatást köztünk. 8-bit era képviselői Princess Zelda és Princess Peach voltak. Csak a zsűri értékelhette a résztvevőket, a látogatóknak nem volt beleszólásuk a verseny végeredményébe. Jelen sorok írásakor még nem ismert általam ki nyerte a versenyt, de a személyes kedvencem a Falloutból Raider jellegű ruhában megjelenő versenyző volt. Minden apró részletet megvalósított a ruhán amit magára öltött, a Vault-tech uzsonnás doboztól a világító Nuka-Cola Quantum-on át mindent. Külön pontot érdemelt nálam az illető kora és arcszőrzete. Valahogy így képzelem el a tökéletes Fallout kalandort; egy középkorú, nagy szakállas fazonként és nem egy ifjú suhancként, akik az aktív cosplay tábort jellemzően alkotják.

Update: azóta kiderült, első helyezett lett a gamer kategóriában az úriember, aki egészen pontosan Sole Survivor szerepbe öltözött. A Falllout 4 megjelenése óta eltelt időszakban mindössze egy órát öltem a játékba a Steam statisztikái szerint, nem vagyok vele tisztában pontosan ez egy NPC vagy általános karakter akar-e lenni. Idővel bepótolom eme hiányosságot. Cosplay kategóriában Princess Peach lett a nyertes.
Nem derült ki egyértelműen számomra, a két kategória hogyan állt össze. Az eredményhirdetés alapján két csoportba tartoztak a zsűrik, és külön-külön lettek összesítve a szavazatok az alapján hogy gamer közegből, vagy cosplay közegből érkezett az adott zsűritag.

A cosplay verseny végeztével a tömeg nagyja velünk együtt átorientálódott a kiállítóterembe, ahol már ment ATARIan M3MB3Rrr hosszú és tartalmas előadása a 8 bites konzolokról. A közönség sajnos annyira nem volt nyitott rá, pedig alaposan felkészült a választott témájából, minden felhozott témát és gépet kellően mélyen megkapirgált.
Két előadás volt tervezve emlékeim szerint az eseményre, ám végül csak az Ő előadása került megtartásra. A következő előadás maga az Insert Coin egyesület elnöke, Kaptás András által lett volna megtartva, ám a laptopja elmondása alapján előző nap este meghalt. Nem tárolta máshol az anyagot amit prezentálni szeretett volna csak a laptopján az eset tanulsága szerint, így nem tudta prezentálni az előkészített anyagot. Mivel be volt részéről tervezve egy élő zenei performance Commodore 64 felhasználásával, gyorsan áttért ennek a prezentálására. A sors humora miatt végül ez is meghiúsult; megadta magát a cartridge a színpadon.

Következő napirendi program a Wizard of Wor competition volt. Két személy játszott egymás ellen egyszerre. Az győzött aki a harmadik pályáig eljutott, illetve több pontja volt a végén. A technika most nem hagyta cserben a szervezőket, így ez a program komolyabb fennakadás nélkül lezajlott. Egyszer hardveres resetre volt szükség mert megállt a gép. A fődíj egy Pixel-Art által felajánlott gyöngyökből kirakott serleg volt.
Amint lezajlott rendben a WoW compó, követte az Elektro Kalandor compó. Erre beneveztem én is személyesen, így érdekelt voltam benne. Két feladatot kellett megoldani egymás után. Először, el kellett érni 2500 pontot Tetris-ben. Ezt követte a Super Mario Brothers első két pályájának teljesítése. Elsők közt kerültem sorra és sajnos túl alacsony szinten kezdtem a Tetris játékot, így lassan gyűltek a pontok. Az időm nagy része így elment Tetris-re, hiába rohantam át utána szélsebesen az SMB pályákon. Miután nem értem el a második pálya végét az előírt öt perc alatt, búcsút kellett tőlem venni, nem sikerült érvényes eredményt elérnem. A fődíj az eredetileg meghirdetett NES hátizsák helyett végül valamilyen Zeldás relikvia lett.

Rátérnék a DOOM II-re, jövetelem egyik céljára. Rég volt alkalmam hálózatban játszani eme remek játékot, így igazán jó meccsekben bíztam. A meghirdetett fődíj a nyertes által kiválasztott platformra szóló új DOOM játék, ami kellő motivációt biztosított mindenkinek. Mire elkezdődött a Wizard of Wor verseny, már elkezdődött a PC-s hálózat és a gépek beüzemelése. Új elérhető platform láttán sokan le is ültek a gépek elé és főleg a Quake III volt amivel az emberek játszottak. Mivel az online nevezési lista nem volt elérhető (volt szervező aki nem is tudta, lehetett online jelentkezni a compókra), kinyomtatott lista nem volt, kézzel-lábbal vadászták az embereket a compóra.

De még mielőtt megjelent volna az első négy résztvevő, még némi barkácsolásra volt szükség. Csak két darab gépen volt fent a GOG.com-os DOOM II csomag, másik két gépen nem volt telepítve. Szervező kerített egy pendrive-ot, amin át lett másolva a másik két gépre is a játék. Tudni kell a GOG-os release-ről, tartalmaz a DOSBox mellé ágyazott DOOM II-n kívül pár saját tooljukat is, ami ellenőrzi a szükséges információk meglétét a registry-ben, ezek pedig telepítéskor kerülnek be. Enélkül nem hajlandó elindulni, másoláskor ezek a bejegyzések pedig nem készültek el. Ez önmagában még nem végzetes hiba, mivel a külön launcher tool azt a célt hivatott csak szolgáltatni, melyik konfigurációs fájllal induljon el a DOSbox (single, host, client), illetve kliens mód esetében átírja a konfigurációs fájlt a megadott IP címmel. Ez utóbbi nem a DOOM II miatt szükséges, mivel az IPX-en keresztül magának lerendezi a matchmakinget minden gond nélkül, hanem ahhoz hogy az IPX tunnelt létre lehessen hozni a DOSBox-ok között.
A kliens konfigurációs fájlt viszont Windows alól nem tudtuk szerkeszteni, UNIX formátum miatt. Emlékeim szerint a beépített réges-régi Winword megbirkózott ezzel is. Tévedtem. Mivel nem akartuk a fájlt némi túlzással élve alapjaitól újraírni azért hogy implementáljunk pár karakter eltérést és ezzel működjön a DOOM II, elfutott a szervező egy GOG-os installerért.

Miután az összes gépre felkerült a DOOM II, leültem az egyik gép elé másik három kihívó ellen. A szabályok szerint 10 frag volt a limit, E1M1 pályán játszottunk (ami négy személyre kicsi by the way), és kizárással járt aki elhagyja a pályát a kijáratnál. Bár ez is bekövetkezett később, a szervezők elnézőek voltak első alkalomra való tekintettel. Az első két személy jutott tovább a következő körbe, másik két embertől szomorú búcsút kellett venni. Első kör eredménye alapján nekem volt 10 frag, mögöttem a második személynek 2, amíg a harmadik és negyedik helyezett 0 frag-et szerzett. A következő négy személy már szorosabb mérkőzést játszott le, pár frag eltérések voltak a helyezettek közt. Ebben a pillanatban megtorpant viszont a mérkőzések menete, mivel nem lehetett tudni ki nevezett még, kiknek kell sorra kerülnie, így a szervező elszaladt utánajárni ezeknek. Az este további részében ezek a kérdések nem tisztázódtak, átment free-for-all mérkőzésekbe a DOOM II party és így is fejeződött be. Többen akikkel játszottam / láttak játszani kérdezősködtek amikor láttak, megnyertem-e már a DOOM II bajnokságot, én pedig felvázoltam a helyzetet nekik.

Egészen addig a PC-s környéken bóklásztam, amíg be nem bizonyosodott, ez a compó nem fog folytatódni és már csak szórakozásból FFA-t játszanak az emberek. A háttérben egyik srác elkezdett a gépekre felrakni Quake II-t, azzal akartak többen inkább játszani.

Egyetlen program maradt hátra az esti koncertek előtt, a tombolasorsolás. Ez lezajlott körülbelül fél óra alatt, kiosztották a csomagból a kisebb-nagyobb nyereményeket a szervezők. Volt aki hűtőmágnest nyert, van akinek StarCraft II egérpad jutott vagy éppenséggel Ubisoft-os focilabda, esetleg póló vagy World of Warcraft.

Az esemény első, hosszabb része így záródott. A kiállítóterem gyorsan megüresedett, elég sokan elindultak hazafelé. Továbbikban a szomszédos teremre fókuszálódott a tömeg, ahol is a koncertek indultak mint utolsó napirendi programok. Még mielőtt elindult volna a koncert, gyorsan készült pár kép odaát is, ahol az utolsó mérkőzéseket játszották a Street Fighter versenyen. Eme verseny szervezői még külön videó anyagot is rögzítettek kommentárral az eseményről az utókornak, aminek a szememben külön pozitív kicsengése volt. Mire ők is elkezdték befejezni a programot, már le lettek bontva a többi standok és egyéb felszerelések.
A koncertre mi sem maradtunk, így számunkra itt ért véget a program.

(Minden kép be lett dobálva a lent található galériába)